Máltai képeslapok


Miután legutóbb olyan jól kisírtam magamat az ősz után vágyakozva, térjünk most még vissza a nyárhoz (hiszen újra hőség van....) és újra vegyük elő az egyik közkedvelt nyári témát: a nyaralást - ezúttal élménybeszámoló formájában!

Július végén elutaztunk Máltára pihenni kicsit. Viszonylag spontán út volt ez, nem terveztük el sokkal korábban, egyszerűen csak vágytunk egy nyaralós nyaralásra. Bevallom, nem állt szándékomban posztot készíteni az útról, nem is vittem el a fényképezőgépemet és nem is bloggerszemmel néztem a dolgokat, hanem csak iPhone-nal fotózgattunk, amikor láttunk valami szépet. De végül lett annyi jó kép, hogy összeálljon belőle egy poszt, még ha hiányoznak is olyan jellegű hangulatképek, amiket a gépemmel szívesen készítettem volna.

3 napot a szállodában töltöttünk, csak feküdtük, ettünk-ittunk, koktéloztunk (és leégtünk :-) a medence mellett, 3 napra pedig autót béreltünk és körbejártuk a két fő szigetet: Máltát és Gozót. Sok ember és természet alkotta látványosságot megnéztünk: hangulatosak a régi, középkori építmények, kompletten megmaradt városrészek, a partot szegélyező őrtornyok és erődítmények, de gyönyörű a dombozat és a táj is: nekem bejön ez a sziklás-kopár vidék, a sok kis öböl (tele kisebb-nagyobb hajókkal) és a csodálatosan kék víz. 

Sokkal többet nem írnék, beszéljenek inkább a képek helyettem, ill. a képek kapcsán fogok még egy-két dolgot mesélni nektek. Vigyázat: a folytatásban a szokottnál jóval több fotó következik!

Amatőr dolog az egyik legszebb képet betenni a poszt legelejére, 
de majd berakom a közepére is még egyszer ;-)!


Mdina





Végig Málta partja mentén őrtornyok állnak, amiket a Máltai Lovagrend épített, így védekezve az időről-időre támadó törökök (és sok egyéb más nemzet) ellen. Többségük ma is épségben látható. A szálloda, ahol megszálltunk, szintén egy olyan sziklaszirten áll, ahol volt egy ilyen őrtorony. Ezt a szálloda építésekor (nyilván műemlékvédelmi előírások miatt) meghagyták és ügyesen körétervezték a hotelt.




Gyönyörű volt a naplemente a szobánkból, minden este gyönyörködtünk benne;

lent pedig a nappali kilátás a tengerre.



A szállodánk kertjében rengeteg macska volt, ők ott laknak. Végtelenül szelídek, barátságosak, és persze arany életük van: egész nap heverésznek a bokrok alatt és az épp a medencében pancsikoló vendégek napágyán :-), és bár a személyzet eteti őket, de azért ők a reggelinél és vacsoránál szisztematikusan járják körbe a vendégek asztalát és kunyerálnak. Valahogy így:


Meg így: 


A máltai macskáknak nagyon jellegzetes, hosszúkás fejformájuk van, és hatalmasak a füleik. Kicsit hasonlítanak az egyiptomi fajtára. 
Nagyon klassz, hogy ott vannak, otthonossá, személyessé teszik az amúgy eléggé személytelen szállodai miliőt.



Egyébként szerte a szigeten nagyon sok helyen láttam a lakóházak kapujában kis tálkákat, bennük száraz eledel és víz. A déli népek szeretik a macskákat.

...és néhányan közülük a kutyákat is :-)



Imádom nézni a tengert, ahol véget ér a világ. Itt kicsit felfoghatóvá válik a végtelen.


Egy újabb őrtorony, méghozzá a híres Vörös- (vagy más néven Szent Ágota-) Torony. 

Lentebb pedig a főváros, Valletta, annak is épen maradt középkori városrésze meredek sikátorokkal és a híres beépített, színesre festett erkélyekkel.






Ilyen kétszemélyes, elektromos kis autók bérelhetőek (sofőrrel, aki egyben idegenvezető is). Egy fél órás útért a történelmi belvárosban 25 Eurót kérnek (per autó), ami az egyik legjobb kiadásunk volt az egész út alatt. Szuper kis program, nagyon örültünk, hogy befizettünk rá, mert rengeteg érdekességet megtudtunk.



Barakka-kert Vallettában. Maga a kert is gyönyörű, és a kilátás is nagyszerű a kikötőre és az öbölre, íme:

(állítólag esküvőre készültek - nem rossz helyszín!)



Szerencsénk volt, mert éppen aznap kötött ki a vallettai kikötőben a Brilliance of the Seas nevű hatalmas, luxus óceánjáró, ami kb. havonta egyszer 1 napra érkezik Máltára. A hajó valóban hatalmas, eszméletlen méretei vannak. 2500 utas és 800 fős személyzet befogadására alkalmas, 12 emeletes, hossza pedig 293 méter (és így nagyobb a Titanic-nál). 
Lenyűgöző élmény volt a kikötőben megállni mellette, az ember hangyának érezte magát.  
Este a szobánk ablakából láttuk, amint éppen továbbhajózik Spanyolországba.







A férjem úttalan (és 2,5 méter széles...) utakon vitt el engem ehhez a kis világítótoronyhoz (melynek neve Delimara :-), hogy megmutassa, mert én imádom őket.


És akkor a Kék Ablak még egyszer, lent pedig a Kék Barlang.
Nem is tudom, melyik tetszett jobban...





Mosta: Rotonda. Európa 3. legnagyobb (katolikus) temploma.
Azt hiszem legalábbis, mert elég eltérő adatokat olvastam róla. Mindenesetre tényleg hatalmas. 
A 2. világháborúban csodálatos módon menekült meg: egy bomba átszakította a kupolát és beesett a padsorok közé. A templomban épp mise volt, és a bomba anélkül ért földet és gurult végig a padok között, hogy felrobbant volna. Az eredeti bombát ma egy múzeumban őrzik, másolata pedig ki van állítva a templomban. 


A sziget tele volt ilyen táblákkal, de sajnos egyetlen sünit sem láttam :-(


Remélem, tetszett nektek ez a poszt és a fotók is. Málta nagyon hangulatos hely, egyszer érdemes megnézni, habár engem több minden is zavart, pl. a sok szemét, a koszos utcák, a "híres" déli laza mentalitás, de mindezzel együtt egyáltalán nem bántuk meg, hogy elmentünk, mert szép élmény és klassz kikapcsolódás volt.

Üdvözlettel:
Piffeny