13 tipp egy pozitív, boldog életért


Remélem, mindenki csodásan töltötte a karácsonyt és ezek a két ünnep közötti napok is pihenéssel, feltöltődéssel telhetnek. Mára egy hosszabb, "komolyabb" posztot hoztam. Egyrészt most valószínűleg jobban van időtök arra, hogy olvasgassatok, másrészt a téma (ami leegyszerűsítve: a boldogság) az évnek ebben a szakában mindig kicsit jobban előtérbe is kerül, ilyenkor jobban előjönnek bennünk a pozitív gondolatok és érzések. Arra gondoltam, ez a poszt talán löketet adhat ahhoz, hogy az ünnep elmúltával, hosszabb távon is megmaradjon bennünk egy kis "zsongás" és boldogság.  

A tudatosan felépített pozitív életszemlélet, mint azt még egy nyári, könnyedebb hangú posztomban említettem, egyre fontosabb számomra, mivel szerintem ez minden boldogság alapja; aki folyamatosan tele van negatív érzésekkel, az sosem lesz igazán boldog, én ezt ilyen egyszerűnek látom.

Optimista beállítottságú embernek születni kell, vagy legalábbis célszerű :-), de hiszek abban, hogy gyakorlással bárki azzá válhat. Csakis rajtunk múlik ugyanis, észrevesszük-e, észre akarjuk-e venni a jót az életünkben - vagy kényelmesebb belesüppednünk a rossz hangulatokba és hagyni eluralkodni a negatív érzéseket.

Rengeteg megkeseredett, befelé fordult, semminek örülni nem tudó embert látok magam körül, és nem csak az utcán, hanem sajnos a szűkebb környezetemben és a családomban is. Pár éve felismertem: én még csak véletlenül sem szeretnék ilyenné válni. Én boldog akarok lenni, olyan ember, aki mindenben megtalálja a jót, még a rossznak tűnő helyzetekben is, azokat optimizmussal győzi le és így előnyt kovácsol belőlük, és nem hagyja, hogy másoktól függjön az önbizalma és jókedve. Elkezdtem ezen tudatosan dolgozni, és az elmúlt évek fejlődése és a "végeredmény" alapján ma már bátran kijelenthetem, hogy helyes úton haladtam célom felé.

A boldogságról, pozitivizmusról sokan sokfélét elmondanak, cikkek és könyvek ezrei szólnak róla és mutatnak utat, de sokszor pont a személyesség hiányzik belőlük. Ebben a mai bejegyzésben összeszedtem az én saját tapasztalataimat és azokat a kipróbált módszereket, amiket beépítettem az életembe és évek óta sikerrel alkalmazok. Remélem, mindez nektek is segítségetekre lesz abban, hogy még szebbnek lássátok a világot és még boldogabb legyen az életetek.

Kép forrása.

  
1. SZERESSÜK MAGUNKAT! Ne az legyen a célunk, hogy megváltoztassuk minden rossz (általunk rossznak ítélt) szokásunkat és tulajdonságunkat, hanem inkább az, hogy ezekkel a testi-lelki hibáinkkal együtt fogadjuk el, kik vagyunk. Ha magunkban sem folyton a negatívumokat keressük és látjuk, hanem a pozitív dolgokat tudatosítjuk és erősítjük, akkor könnyebben tudunk koncentrálni a jóra másokban és a világban is.

2. FOGADJUK EL, HA BÓKOT KAPUNK! Ne hárítsunk, ne tagadjunk, ne vitatkozzunk, csak mosolyogva köszönjük meg - és higgyünk benne! Számomra ez volt az egyik legnehezebb dolog, mert én régen folyton lekicsinyeltem magamat, a bókok mögött gúnyt vagy valamiféle hátsó szándékot sejtettem, és ezek a régi reflexek sokáig működésbe léptek egy dicséret hallatán. Amióta viszont megtanultam ezt normálisan kezelni, sokkal, de sokkal jobb minden.

3. STABIL ÉRZELMI HÁLÓ. Az egyik legfontosabb dolognak az életben azt tartom, hogy legyen körülöttünk egy stabil érzelmi háló. Egy kiegyensúlyozott, harmonikus párkapcsolat és az értékes, tartalmas barátságok szerintem elengedhetetlenek a boldog élethez. Törekedjünk arra, hogy olyan kapcsolatokkal vegyük körül magunkat, amikért ugyan tenni kell (néha sokat), de amikre kétely nélkül bármikor számíthatunk, amikben egyenrangú felek vagyunk a másikkal, amik adnak és amik felemelnek.

 Kép innen.


4. MINDIG ADJUNK A KÜLSŐNKRE! Számomra nagyon fontos az ápoltság, de ez nem azt jelenti, hogy egész nap a tükör előtt állok. "Csupán" azt az alap-ápoltságot értem alatta, ami sajnos hiába alap, mégsem mindenki számára egyértelmű. Ha zsíros a hajunk, lenőtt a körmünk, ápolatlan az arcbőrünk, rossz a leheletünk és izzadtak vagyunk, akkor kizárt, hogy szeressük és jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ne legyünk lepukkantak még akkor sem, ha aznap nem megyünk emberek közé, mert mi akkor is ott vagyunk magunknak.

5. ÍRJUNK HÁLA-NAPLÓT! Legyen egy kis noteszünk (mondjuk az éjjeliszekrény fiókjában), amibe minden este felírjuk, mi volt jó az adott napban, mi csempészett bele boldogságot, amiért hálásak vagyunk. Sosem az a lényeg, hogy a feljegyzett dolgok objektíven szemlélve mennyire jelentősek, hanem az, hogy nekünk legbelül milyen örömet okoztak. Nem más ez, mint tudatos pozitívumkeresés, ami, ha eleget gyakoroljuk, egy idő után rutinná, életszemléletté válik.



6. NE MÉREGESSÜK MAGUNKAT MÁSOKHOZ! Össznépi játék ez, amibe olykor mindannyian beszállunk és saját tehetségünket, eredményeinket másokéhoz hasonlítgatjuk, sőt, az egész életünket mások életének fényében értékeljük – általában negatívan.
NE. TEGYÜK. Ez néha nehéz, pláne, ha azt látjuk, hogy mások olyasmiben bővelkednek (szerelem, siker, pénz, család, egészség, karrier, stb.), aminek mi szenvedünk a hiányától. Csakhogy hiába vagyunk irigyek, hiába tekintünk rájuk rosszindulattal, attól nekik még nem lesz kevesebb, az ő életük még nem lesz rosszabb, mi viszont kevesebbek, keserűbbek, boldogtalanabbak leszünk. Ehelyett tekintsünk rájuk példaként, inspirációként, igyekezzünk ellesni, nekik vajon miért jött össze, ami nekünk nem, és hogy ők mit tettek/tesznek, amit mi nem.

7. NEM SZERETHET MINDENKI! És akkor most fordítsuk meg az előző pontot! Ne próbáljunk mindenkinek megfelelni, kizárólag saját magunknak és az életünk legfontosabb résztvevőinek. Nem látom okát, hogy a többiek (pláne idegenek) véleménye miért számítana. Nem szerethet mindenki, és az igazság az, hogy a "mindenki" helyett sokkal fontosabb is, hogy azok szeressenek, akiket mi is szeretünk.
Ha pedig azt látjuk, hogy elszaporodtak körülöttünk az irigykedők és kötekedők (én ezt sokszor tapasztalom a való életben, de itt a blogon is volt rá példa), az csak annak a fokmérője, hogy az életünk (láthatóan is) sikeres és boldog - hiszen a frusztrált beszólogatók és megmondók akkor érkeznek. Jó hír viszont, hogy ha boldogok, magabiztosak és elégedettek vagyunk, akkor ezek a megjegyzések automatikusan leperegnek rólunk.

Kép forrása.


8. CSAK ELŐRE NÉZZÜNK! A múltba való visszamerengés (és az ezzel gyakran összefüggő önmarcangolás) valójában sehova nem vezet, csak a hangulatunk zuhanórepüléséhez. Mi lett volna, ha....? Kész önsorsrontás. Igen, mindannyian hibázunk, hozunk rossz döntéseket, megteszünk vagy elszalasztunk dolgokat, de ha ezen kesergünk, azzal semmin nem változtatunk. Ez elmúlt, lezárult, tehát ne hagyjuk, hogy bevegye magát a gondolatainkba. Csak vonjuk le a tanulságot (ez viszont lényeges!) és lépjünk tovább.

9. TANULJUNK MEG NEMET MONDANI! Aki most elcsodálkozik, hogy a "nem" szó hogy is jön össze a pozitivizmussal, az gondolja át, hányszor sodródott bele helyzetekbe, vállalt el, csinált végig olyan dolgokat, amiket valójában nem akart megtenni, és amik aztán csak rossz érzéseket okoztak, nyomasztó teherré váltak, esetleg konfliktusokhoz vezettek. Mindez elkerülhető, ha egész egyszerűen nemet mondunk. Persze mindig, minden alól nem lehet kibújni, de az életem sokkal felszabadultabb azóta, amióta merek nemet mondani olyasmikre, amiket valójában nem akarok.

10. TEGYÜNK JÓT MAGUNKKAL! Ne hajtsuk túl és ne zsigereljük ki magunkat, se testileg, se szellemileg. Inkább törődjünk és figyeljünk oda magunkra: aludjunk eleget és jól (egy örökké fáradt, agyonhajszolt ember sosem lesz boldog, elégedett, pozitív gondolkozású), együnk minőségi kajákat, csináljunk olyan dolgokat, amiket szeretünk (lásd még: hobbi), és időnként iktassunk be egy kis én-időt!



11. TEGYÜNK JÓT MÁSOKKAL! Erről szintén született nemrégiben egy poszt, ott kifejtettem, mit gondolok erről. Akármilyen apróság, kis hétköznapi figyelmesség, amit a körülöttünk élőkkel (vagy véletlenül mellénk sodródó idegenekkel) teszünk, jó hatással van mindkettőnk napjára, lelkére, hangulatára, aki pedig érez magában plusz erőt, annak számtalan területen van lehetősége önkénteskedni, jótékonykodni.

12. MOSOLYOGJUNK! Egy mosoly semmibe nem kerül, ez közhely. Mégis mennyire meg tud változtatni, meg tud "olajozni" mindent, kezdve egy éttermi rendeléstől egészen addig, ha panaszt teszünk vagy reklamálunk valamiért...! Ha elfogadjuk, hogy azt kapjuk vissza, amit mi is adunk másoknak, akkor a mosoly egyfajta katalizátorként működik: kedves vagyok, tehát velem is kedvesek, segítőkészebbek lesznek.

13. ...ÉS SÍRJUNK, HA SÍRNI KELL! Akármennyire törekszünk is a pozitív életszemléletre, néha igenis vannak rossz napjaink, érnek minket bajok, kellemetlenségek. Ez természetes, nem lehet mindig minden csillogó és vidám. Fontos, hogy találjunk egyensúlyt: ne hergeljük magunkat bele, ne szítsuk-tápláljuk magunkban a negatív érzéseket, de semmiképp ne is nyomjuk el őket.
Fogadjuk el, ha rossz napunk van, adjuk ki magunkból a bánatot (akár valamilyen fizikai stressz-levezetéssel, pl. sporttal, akár más idegnyugtató tevékenységgel), sírjuk ki magunkat, beszéljük meg a problémát valakivel, akiben bízunk, aludjunk rá egyet, DE másnap aztán rázzuk meg és szedjük össze magunkat.


Az én tanácsom, hogy tanuljátok meg élvezni az életet és az élet adta kis és nagy örömöket a maguk teljességében! Ha pedig úgy érzitek, bizonyos pontokon boldogtalan az életetek, vagy elégedetlenek vagytok, akkor ne féljetek változtatni! Az élet túl rövid és túl értékes ahhoz, hogy rossz dolgokra, felesleges körökre, negatív érzelmekre pocsékoljuk el.

Üdvözlettel:
Piffeny


UI: Az 5. pont utáni képen látható kis notesz egy viszonylag friss szerzemény. Ez tulajdonképp egy 5 éves napló, hasonló ahhoz, amit korábban már bemutattam nektek. Ennél azonban nincsenek kérdések, minden este szabadon jegyezhetünk fel bármit a napból, amit fontosnak, emlékezésre méltónak tartunk. Én arra használom, hogy a jó dolgokat írjam fel bele, és gondolom, ezt is érdekes lesz majd követni, visszaolvasni 2-3-4 év távlatából.
Akit közelebbről is érdekel, ITT beszerezheti.


Annyira szeretem, mikor egy könyvnek vagy notesznek aranyozott élű lapjai vannak!