Hand cream heroes

Mindig úgy gondoltam, hogy kezeink ápoltsága -vagy épp ápolatlansága- sok mindent elárul rólunk. Anyukámtól is ezt láttam már gyerekkoromban. Nem volt egy hetente fodrászhoz és kozmetikushoz járó típus, nem öltözött a legújabb divat szerint és nem sorakoztak a fürdőszobapolcán kenceficék és sminkcuccok ezerszám. No nem azért, mintha nem lett volna rá igénye - egyszerűen anyagi keret nem volt rá akkoriban. Mégsem volt soha elhanyagolt a külseje, hiszen az ápoltság nem pénz kérdése. Arra is minden hétvégén szakított időt (és ez a mai napig így van), hogy leüljön és szépen kimanikűrözze a körmeit. Volt egy kis készlete piros műbőr tokban, emlékszem, kislányként evett érte az irigység :-).

Talán innen ered, hogy én is különös gondot fordítok arra, hogy mindig szépek, ápoltak, rendezettek legyenek a kezeim. A rendszeres manikűr számomra is alap, szeretem azt is, ha ki vannak lakkozva a körmeim, és ugyanilyen fontos a mindennapos krémezés is.

Én nyáron is krémezek, amikor a bőröm nincs úgy kiszáradva, és emiatt aztán nem is annyira igényelné a hidratálást. De egyszerűen jólesik a lefekvés előtti "rituálét" ezzel kiegészíteni, nem is beszélve arról, hogy ha jól választ az ember, akkor a fantasztikus illatfelhő álomba is ringathat.

Jó kézkrémet találni nem könnyű, ezt már megtapasztaltam. Én az utóbbi hónapokban elég sokat kísérleteztem (nem volt oka, csak a kíváncsiság), és a mai posztban szeretném megmutatni azokat a példányokat, amiket a tesztalanyok közül jó szívvel ajánlok nektek is, ha éppen újdonságot kerestek. Közeleg a hűvös idő, amikor igazán szükség is lesz arra, hogy kényeztessük a kezeinket.



Az összes bemutatott krém közös jellemzője, hogy érezhetően és jól hidratálnak, bár meg kell jegyeznem, hogy hatékonyságban azért eltérnek. Vannak ugyanis köztük olyanok, amik a kifejezetten száraz, repedezett bőrrel nem tesznek csodát, de az én kezeim nagyon ritkán kerülnek olyan állapotba, hogy komoly, extra ápolást kelljen bevetnem.

De azért erre is volt már példa, és akkor egy kedves olvasóm javasolta, hogy rendszeresen radírozzam a bőrt a kezemen is, mert így jobban fel tudnak szívódni a krémek hatóanyagai. Azóta ezt alkalmazom: heti egyszer megy a radír. Akkor januárban 2 nap alatt rendbejöttek így a kezeim, és azóta sincs gondom.



A csendes hős - Neutrogena

A klasszikus, az örök kedvenc. Hiába jönnek újak, ő mindig van itthon, kézközelben, mert talán a leghatékonyabb mind közül. Ha nagy a baj, biztosan segít, társam már tizensok-éve, stabilan tartja a minőségét és a "tudását".

Miért szeretem? Mert expressz gyorsasággal szívódik fel, mert semleges illata van, és mert mindig, a legcsúnyább helyzetekben is lehet rá számítani. 
Mit nem szeretek benne? Az összetevők között ott találjuk a parabéneket, korunk (és bőrünk?) nagy ellenségeit. Emiatt sokan károsnak mondják, én meg nem tudom, mit higgyek. Mindenesetre már nem használom állandóan, csak akkor veszem elő, ha nagy a baj.



Szerintem sokan közületek már kívülről fújják, hogy imádom a Diptyque luxus illatgyertyáit. Egy kellemes, otthonos otthon számomra elképzelheteten nélkülük (és némi friss virág nélkül :-). Ezt a kézkrémet januárban vettem először kipróbálásra, mert jókat olvastam róla, és nem kellett csalódnom.

Miért szeretem? A kifinomult barackillat egyszerre intenzív és szolid, ráadásul sokáig megmarad (másnap délelőtt is lehet még érezni a karomon, ha este jutott belőle oda is). És talán ennek a legtökéletesebb az állaga mind közül: gazdag, krémes, de nem túl zsíros és vaskos.
Mit nem szeretek benne? Picit nehezen szívódik fel. Mondjuk 2-3 perc, ami viszont még vállalható. És ez sem illik az organikus-természetes vonalba, ami felé újabban igyekszem. 




Az amerikai Deep Steep-ről írtam már korábban, a tusfürdős posztomban. Továbbra is nagyon szeretem, ez a kézkrém is rendszeresen előkerül termékeik közül, hiszen mostanában rá vagyok kattanva  a levendula illatára - ami engem is meglep, mert régen ki nem állhattam.

Miért szeretem? Organikus összetevői & állatkísérlet-mentessége miatt, és azért is, mert isteni illata elalvás előtt megnyugtat és ellazít. Plusz nagyon jól kenhető az állaga, nem zsíros, és expressz gyorsasággal szívódik be. A hatékonyságába sem lehet belekötni, tehát:
Mit nem szeretek benne? Őszintén szólva nem találok benne negatívumot, pedig higgyétek el, nagyon gondolkozom. Talán csak annyi, hogy túl gyorsan fogy... Lehet, hogy ő a kedvencem? :-)


Fenséges illat - Burt's Bees mandulás és banános kézbalzsam

A mandulás változatról írtam már korábban, azóta beszereztem a banánosat is. Mindkettőre igaz, hogy nagyon vastag, sűrű állagú (kb. mint a margarin, ha hasonlítanom kell). Az illatuk erős, intenzív, nem olyan diszkrét és finom, mint pl. a Diptyque. Főleg a banánosra igaz: belengi az egész hálót.

Miért szeretem? Az üvegtégelyes csomagolás és az intenzív, harapnivaló illat mindent visz! Nem mindig vágyom rá, de amikor igen, akkor nagyon jó. Vannak napok, mikor az édesség utáni vágyamat ezen krémek szagolgatásával igyekszem csillapítani :-).
Mit nem szeretek benne? Elég nehezen szívódik fel, és sokáig hagy maga után a bőrön zsíros érzetet (mondjuk kb. 10 perc), ezért csak lefekvés előtt praktikus használni. Továbbá az összetevők között ott a "fragrance/parfum", ezért szintén pontlevonás jár!




A Green People-t is emlegettem már itt nemrégiben, mégpedig arcmaszkok és arckrémek kapcsán. Mivel azon a területen nagyon bevált, kipróbáltam ezt a kézkrémjüket is. A benne levő növényi kivonatoktól (rózsamuskátli, levendula, olíva- és kendermag olaj) nagyon kellemes illata van, nem erős, nem tolakodó.

Miért szeretem? Organikus összetevői miatt, és mert nagyon gyorsan felszívódik. Tetszik a pumpás kiszerelés is, ami ezen márkatermékek általános jellemzője. Hatékonysága pedig megközelíti a Neutrogenáét (ha nem egyenértékű vele...). Engem nem érint, de a címke szerint ekcéma ellen is bevethető.
Mit nem szeretek benne? Ha valamibe mindenképp bele akarok kötni: az összetevők közül a rózsa illata eléggé domináns, ez pedig nem a legkedvesebb illatom a virágok közül (de azért ne valami pacsulira gondoljunk!). 



A meglepetésZiaja kecsketejes kézkrém

Ezt a krémet még januárban vettem, és akkor be is számoltam róla. Nagy reményeket fűztem hozzá, mert a barátnőm ódákat zengett róla, nekem meg nagyon tetszett a csomagolás és az illat. De sajnos nem vált be. Hetekig próbálkoztam, de nemhogy puhította, inkább mintha kiszárította volna a bőrömet. Félretettem és el is felejtettem.
Pár hete szanáltam az éjjeliszekrényem fiókjaiban, és ráakadtam. Gondoltam, teszek vele még egy próbát, mielőtt kidobom. És lássatok csodát: hihetetlenül puhává varázsolta a kézbőrömet! Egyszerűen nem értem, mi változott meg, de nagyon örülök neki, mert így megtartom!

Miért szeretem? Az illatába első szippantásra beleszerettem: tiszta, friss, natúr. Olyan, mint a szappan (vagy még inkább: mint a natúr Dove termékek). Az állaga kiváló, és nagyon gyorsan beszívódik, semmi zsírosság nem marad utána. A lapos dobozt pedig jó megfogni és használni, nekem nagyon kézre áll.
Mit nem szeretek benne? Habár jelenleg rajongok érte, azt el kell ismernem, hogy az összetevői nem túl barátságosak, pláne a fenti organikus termékek mellett. Elképzelhető továbbá, hogy télen nem lesz elég (mint ahogy sikertelen első próbálkozásom is télen történt).



Szerintem mindenki számára nyilvánvaló, és ezután a poszt után nekem is be kell végre látnom (nem pedig tagadnom): igazi kézkrém-junkie vagyok! De most megfogadtam, hogy addig nem veszek újat, amíg valamelyik el nem fogy. Mivel én csak naponta egyszer kézkrémezek (este), ez el fog tartani egy darabig, szóval bele kell húznom.

Ti használtok napközben is kézkrémet (irodában például, vagy házimunka után), vagy csak az esti lefekvés előtt?

Üdvözlettel:
Piffeny