Piffeny és a háztartás - 1. rész


Ez a bejegyzés közkívánatra született. Többen is jeleztétek, hogy szívesen olvasnátok arról, én hogyan vezetem a háztartást, hogy osztom be az időmet és a feladatokat. Ebben a mai, első posztban a takarításról lesz szó, a később következő másodikban pedig minden egyéb más házimunkáról. Azért is gondoltam kettéválasztani a témát, mert egy bejegyzésben túl nagy falat lenne mindent kitárgyalni.

A háztartásvezetésről komplett blogok szólnak róla, és könyveket lehet megtölteni vele. Nem tudom, ezek kinek mennyit segítenek, én mindig is a magam feje után mentem. A következőkben sem tanácsokat kívánok adni, csak elmesélem, hogyan csinálom, és remélem, lesz olyan, aki ki tud halászni belőle a maga számára hasznos infókat :-).


Vágjunk is bele: takarítás. Tudom, hogy léteznek mindenféle elméletek és módszerek, pl. a FlyLady-program, amiről magyarul Viánál olvashatunk. Én végigrágtam magam rajta, próbáltam megfogni a lényegét, még a kezdő hírlevélre is feliratkoztam. Kíváncsi voltam, mit tud, miért ekkora siker, és mennyiben tér el az én rutinomtól. Őszintén és röviden: nekem nagyon nem jött be. Sok olyan lépést tartalmaz, ami nálam felesleges, és voltak hiányzó elemek is, illetve az is zavart, hogy ennyire túlbonyolított módon beszabályoz minden apró mozzanatot.

Ez még nem azt jelenti, hogy a koncepció rossz lenne; azt gondolom, ez a módszer kiváló lehet egészen fiataloknak, önálló háztartásukat és rutinjukat éppen kialakító felnőtteknek, vagy olyanoknak, akik amúgy hajlamosak elhanyagolni a dolgokat és akiknél állandóan "szalad" a lakás.

Én mindig rend- és tisztaságszerető voltam. 18 éves korom óta élek egyedül (szüleimtől külön), saját háztartásomban, így aztán volt időm ebben az eltelt 18 évben, hogy kialakítsam azt a rutint, ami megfelel az életvitelünknek, és amiről ez a mai poszt is szól. 

Úgy gondoltam, haladjunk a kis egységektől a nagy felé. Elöljáróban és a viszonyítás kedvéért elmondom, hogy 100 négyzetmétert kell rendben tartanom, plusz egy nagy teraszt, és hűséges olvasóim tudják, hogy a férjemmel ketten vagyunk, éééés egy macska :-). 


0.) REND

Nálam a tisztaság alapja a rend. A takarításban ezért szerintem ez a nulladik pont. 

Nem tudom, mennyire lehet tanulni a rendszeretetet, engem kicsi koromtól így neveltek. Ez a gyakorlatban egy folyamatos tevékenység, melynek lényege az, hogy mindig mindent azonnal a helyére pakolok, amint nincs már rá szükség. Főzés közben a fűszert, ami már nem kell, rögtön vissza a polcra, a tálkát, ami kiürült, be a mosogatógépbe, és így tovább. A levetett ruhákat a szennyeskosárba, a nappali asztalról a kiolvasott magazint a kukába, a munka végeztével az iratokat és dossziékat a szekrénybe, ceruzákat, tollakat a tartóba, röviden szólva: nem hagyom, hogy a káosz eluralkodjon. 

Ezek pár (másod)percet igénylő mozdulatok, nálam automatikus, fel sem tűnik. Ha nem ilyenek vagyunk, nehezen fogunk megváltozni célszerű rászoktatni magunkat, nagyban megkönnyítjük ugyanis a saját helyzetünket. Nekem szerencsém van, mert a férjem is ilyen, igényli a rendet a környezetében, így nem hagyja a holmijait szétszórva maga után.

Mindkettőnknek nagyon fontos, hogy amikor elmegyünk itthonról, rendben hagyjuk magunk mögött a lakást. Akkor is, ha csak pár órára megyünk be a városba, és akkor is (akkor pláne!), ha egy hétre utazunk el mondjuk nyaralni. Egy tiszta, "rendes" lakásba hazaérni hétköznap is dupla öröm, és pl. a vásárolt holmik ki- és elpakolását sem azzal kell kezdenem, hogy előtte még letakarítom a konyhapultról a reggeli maradékát.

A rendtartást segíti egyébként, ha mindennek megvan a maga helye a szekrényekben, mert így van hova tenni a dolgokat (és itt megint képbe kerül a rendszeres szanálás, amiről beszélgettünk már párszor, hogy tényleg legyen hely), illetve az is hasznos, ha kevés a nyitott polc, elöl levő porfogó csecsebecse. Számomra egy túlzsúfolt lakás sosem kelti azt az érzetet, hogy rend van.


1.) NAPI TAKARÍTÁS

Mivel mi sokat vagyunk itthon, a kosz is nagyobb, érhető módon. Hajszálak és morzsa a padlón, cicaszőr, sőt: cicaszőr-gombolyagok és mindenféle szösz... Főleg nyáron durva a helyzet, mikor minden ajtó-ablak nyitva van és jobban jár a levegő. 

Én szinte minden nap végigszaladok a lakáson a kis kézi porszívómmal (melyről ITT írtam).



Nem megyek sarkokba és eldugott helyekre, csak oda, ahol a papok táncolnak (imádom ezt a mondást! :-). Összeszedek mindent a parkettáról és a kőről, ez egy egyszerű trükk, ami kb. 10 perc, mégis azonnal szebbnek tűnik minden. Ide tartozik még, hogy az előszobát pluszban fel is mosom minden nap. 

A napi takarításhoz sorolom a vizesblokkok rendben tartását is (ez nálunk 2 fürdőszoba, 2 WC és a konyhában a mosogató és környéke). Ezt nyilván nem minden nap csinálom, de nem is hetente, hanem úgy 4-5 naponta, amikor látom, hogy sok a vízkő és a folt. Nem is feltétlenül egyszerre kerülnek sorra. Szintén keveset, mondjuk negyed órát visz el a napból. A fürdőkben is igaz, hogy nincs sok minden elöl, ezért könnyű lepakolni, letörölgetni.



Fő "fegyvereim": üvegtisztító, vízkőoldó, fertőtlenítő, ill. az egyszer használatos Domestos-kendő. Ez utóbbi egy irtó hasznos találmány szerintem, én mindig tartok itthon. Nagyon sok felületet ezzel takarítok, a vizesblokkban pl. a wc-csészét és ülőkét, de használom még az ajtók & kilincsek, a szemetesvödör és a konyhapult fertőtlenítésére is.




Ecetet is használok vízkőoldásra, de csak a háztartási gépeknél (pl. a kávéfőző víztartályánál), ill. Alba vizes tálkáit szoktam ecettel tisztítani.

A napi takarításhoz tartozik még a kanapé és díszpárnáinak szőrtelenítése. Alba sajnos nem tűri, ha a bundáját keféljük, ehhez az elmúlt 4 évben nem sikerült hozzászoktatni, így aztán mindenhol ott a szőre. Egyik kedvenc alvóhelye a nappali kanapé, azon belül is a díszpárnák (és lehetőleg a sötétebb tónusúak, naná :-), amiket kénytelen vagyok néhány naponta takarítani. Ilyenkor azonban nem rángatom elő a nagy porszívót, hanem csak felkapok egy papírhengert (amit nagy tételben veszek az IKEA-ban), mert ezzel igen könnyű összeszedni a szőr nagyját.


 

2.) HETI TAKARÍTÁS

Minden héten van egy nap (általában a csütörtök vagy a péntek), amikor korábban kelek és csinálok egy alaposabb, heti takarítást.
Hogy ez miből áll? Portörlés, porszívózás, felmosás.

Menjünk sorban!
Először minden szobában megcsinálom a portörlést. Bevallom, számomra ez a legutálatosabb házimunka, ezért szeretek rajta egyben túlesni. Rengeteg eszközt kipróbáltam már: a vizes, nedves rongyok, ill. a spray-k nekem nem jöttek be, mert csak fa bútorokra jók - ráadásul azokon is valahogy csak "összekukacosodott" a kosz, de attól még ott maradt. Sok más dologra (pl. könyvek, elektronika, képkeretek) pedig egyszerűen nem alkalmasak.

Én már évek óta a Pronto-pamacsot használom. Egész jól magába szívja a port, amit aztán az erkélyen könnyű kirázni belőle. 2 takarítást simán kibír egy fej, amit elméletileg nem lehet mosni, de én néha azért ki szoktam (langyos, szappanos vízben a mosdókagykóban), és bár utána már nem olyan hatékony, de egyszer még használható. 
Más, olcsóbb márkákat is kipróbáltam (DM sajátját pl.), de azokat nem találtam ilyen jónak.

Egyébként a kocsiban is tartok belőle, és két profi mosatás között ezzel szoktam leporolni a belső teret. Szóval ha egyszer a pesti dugóban araszolva azt látjátok, hogy a szomszédos autóban egy nő őrült módjára pamacsolja a műszerfalat, integessetek át, mert valószínű én vagyok az :-)!

A portörlésnél is jól jön egyébként a rendtartásnál már említett dolog: ha nincs sok nyitott, szabad felület, és nincs sok tárgy szem (és porpamacs) előtt.


Miután mindenhol letöröltem a port, jön a porszívózás: a második legutáltabb házimunka a szememben! Ehhez nem fűznék túl sok kommentárt, végigmegyek a padlón, szőnyegeken és a kárpitos bútorokon: kanapén, foteleken, díszpárnákon. Ezen is túl kell lenni és kész. Közben zenét hallgatok (fülhallgatóval, iPod a zsebemben :-), ez segít valamennyit.
Néha énekelek is.
Ez csak nekem segít, annak nem, aki hallja :-)

Ezt követi a felmosás. Én a heti takarítások alkalmával csak a köves felületeket szoktam felmosni (konyha, fürdők, előszoba), a parkettát mondjuk csak 2 havonta. Gyakrabban nem látom értelmét, mivel nagy kosz nálunk eleve nincs, cipővel nem jövünk be a lakásba, ha valami kiömlik, azt meg azonnal feltörlöm.

Felmosáshoz korábban Domestost használtam, de elkezdett zavarni, hogy ez tulajdonképpen egy erős vegyszer, ami ottmarad a padlón, így áttértem a WU2 samponra. OK, ez sem a természetesség csúcsa, de azért mégse fertőtlenítő... A járólap mellett a parkettára is WU2-t használok egyébként (szép "csíktalanra" szárad), ez amúgy egy szuper kis szer, kellemes illata van és nagyon jó zsíroldó (pl. sütőtakarításnál is jól jön).

Olvastam, hogy pár csepp teafaolaj is kiváló lehet a felmosáshoz, mert fertőtlenít és finom, üde illata van, de még nem próbáltam. Van esetleg valakinek tapasztalata vele? 



3.) KLASSZIK NAGYTAKARÍTÁS

... ablakpucolással, bútorok elhúzásával, szekrények tetejének lerámolásával, könyvek kiporolásával, csempe lemosásával...

Ezt évente 2-3 alkalommal szoktam megcsinálni - illetve megcsináltatni. Van egy kedves és profi brigád, évek óta őket hívom, amikor sor kerül erre a feladatra. Ők négyen jönnek, és 8-9 óra alatt végeznek igen alapos munkájukkal. Nekünk rengeteg mennyezetig érő ablakunk van, mindegyiken redőny, szúnyogháló, és abszolút megéri, hogy nem nekem kell ezt megcsinálnom - vagy a fürdőszobák csempefalát letisztítani, brrr.

Az én "feladatom" ilyenkor az, hogy 
a.) ne legyek láb alatt :-)
b.) függönymosásról gondoskodjak
c.) és mivel ők a szekrényekbe nem nyúlnak, ilyenkor szoktam (általában az utána következő napokon) a szekrények belsejét is kitakarítani, ott rendet rakni, szanálni. Nem csak a ruhásszekrényben, hanem a konyhában és a háztartási helyiségben is. 


Itt térjünk ki pár mondat erejéig a bejárőnó-takarítónő kérdésre. Én azt gondolom, mindig is azt gondoltam, ha valaki utál takarítani, és anyagilag megengedheti magának, akkor fizessen meg segítséget, és az így szabaddá vált idejét töltse olyasvalamivel, ami igazán örömet okoz neki. Szerintem ebben nincs semmi rossz, sőt, mindkét fél jól jár: az egyik oldal (szabad)időt nyer, a másik pedig pénzt, megélhetést. Néhány évvel ezelőttig hozzám is hetente járt egy asszony, aki kitakarított, és bár nagyon szépen dolgozott és mindent megcsinált, amit kértem, mégis elváltunk egymástól.

A problémát az okozta, hogy nem mertem magára hagyni a lakásban (én alapvetően nagyon bizalmatlan típus vagyok, plusz féltem az értékeinket), úgy meg nem sok értelmét láttam, hogy "őriznem" kell. Az is zavart, hogy 8 órát itt van egy idegen, nem tudtam úgy dolgozni és csinálni a feladataimat, mint alapesetben. Átszerveztem a teendőimet és gazdaságosabb időbeosztással azóta is megoldom, hogy takarításra legyen időm (ha kedvem nincs is mindig). Vagy ha végképp nem fér bele, akkor soron kívül jön a fent említett brigád...


Kedves Olvasók, mára ennyit a tudomány és technika Piffeny háztartásának világából.
Remélem, tudtam hasznos infókkal szolgálni, ha valakinek van kérdése, ezúttal is tegye fel bátran! :-) Várom azon csodabogarak jelentkezését is, akik szeretnek takarítani - mert biztosan van ilyen is!

Üdvözlettel:
Piffeny